...miért?

Szép jó nagyot!

Hmm.... Azon agyaltam, hogy egyes emberkékben, hogyan ötlik fel a gondolat, hogy blogot kezdenek írni. Aztán azt vettem észre, hogy az esetek 90 %-ban CSAK olyanok írnak blogot, akikben valami oltári nagy (főként negatív) érzelem-és gondolatdömping van.(tisztelet annak a kevés kivételnek.)Aztán rájöttem, megvilágosodtam, mint néger gyerek a hipós arcpakolástól. Annyira,de annyira félünk az elutasítástól, a csalódástól, attól, hogy valakinek nem tetszik a véleményünk vagy a más irányú a szemléletünk, hogy egész egyszerűen nem merünk elé állni és a szemébe mondani, ha kínunk van. Másrészről pedig, ha az a bizonyos illető, tényleg oly kedves számunkra akkor igenis kutya kötelességünk ezt megtenni.Ha ez nem tetszik neki vagy megharagszik, esetleg veszekedésbe és egymásra ujjal mutogatós,köpködős, szidalmazós játékba megy át...nos, az az Ő szegénységi bizonyítványa.Az a baj az emberekkel,hogy nagyon bizalmatlanok a másikkal szemben.Egyszerűen képtelenek elhinni azt, ha valakit tényleg érdekel mi van velük, próbálnak neki ott segíteni, ahol tudnak. De nem! Mindenkiben egy kérdés motoszkál azonnali jelleggel,az pedig a "miért?". Azt keresik, hogy vajon milyen hátsó szándéka lehet?! Jó most nem azt mondom, hogy minden jött-menttel úgy kell viselkednünk, mintha ezer éve ismernénk, de józan ítélőképessége mindenkinek van,és hamar rá lehet jönni, hogy ki az vagy kik azok akik megérdemlik a "bizalmat". Csak a saját régi, őskori, hőn áhított vágyamból tudok kiindulni és azért is dobja meg a vérnyomásom ez az egész téma, mert idegesít az emberek butasága. Igen ez nem más,mint butaság. Ezen nincs mit szépíteni.Sajnos ilyenné tett a társadalom, de ez nagyon könnyen visszacsinálható lenne, ha akarnánk.De nagyon úgy néz ki, hogy ez nem holnap fog bekövetkezni.Ilyenkor mindig eszembe jut egy régi mondás,amin először röhögtem, de aztán kicsit belegondolva rá kellett, hogy jöjjek van benne valami.

                              "Ha adnak fogadd el, ha ütnek szaladj el"


Lehet bugyután hangzik és első körben röhöghetnékünk támad,de ha kisit belegondolunk többet rejt magában ez a kis valami, mint azt első ránézésre gondolnánk.Kicsit elkanyarodtam az eredeti témától, ami igazából az, hogy miért nem merünk kiállni a saját véleményünk mellett,és hogy miért nem fogadjuk el a másik véleményét mindenféle sértődés, harag és egyéb más nyalánkság mellőzésével.Szerintem ez egy örök kérdés marad, bár sosem lehet tudni. Mindenesetre én ezek után megpróbálom ezt teljesíteni, majd meglátjuk mi lesz belőle.Na abbahagytam,mert kezdek olyan lenni, mint egy nyombi xD

Istenke megáldjon Tikteket,
                                                        Cus

U.I.: A következő pár blog kicsit vicces lesz,de majd legyen meglepi!Szeretném,ha kicsit röhögnétek! Na puszpá

...mint a kötéltáncos...

Bon jour nagyérdemű!

Már eltelt egy pár nap az utóbbi bejegyzésem óta, aminek igazából csak annyi az oka, hogy nem voltam net közelben :) Arra gondoltam, hogy ma egy elég részletes dolgot fogok írni vagy legalábbis megpróbálom, ugyanis senki nincs otthon azok közül az emberek közül akikkel beszélni szeretnék és hát unatkozom, nah xD Na szóval lássuk neki. Múlt hét pénteken hazamentünk nagyihoz, mert pakolni kellett.Úgy nézett ki az udvar mint egy trágyadomb -.-" Természetesen pénteken nem kezdtük el xD csak levágtam a füvet az udvaron xD bakker akkora az a kert mint egy nagyobb golf pálya, má' a pípem ki volt a végére xD Aztán szombaton összeraktuk a garázst meg a hátsó izé nagyobb részét, meg el kezdtem lebontani 2 fás kamrát, de megijedtem a gyorsan szaladgáló, szőrös rágcsálóktól...szal inkább abbahagytam :D Vasárnap egy csomó szart el kellett égetni tök jó volt tüzeskedni, bár a végére úgy néztem ki mint egy cigány..tiszta mocsok voltam meg füst szagú xD Hétfőn is csináltunk valamit, de nem emlékszem xD Kedden a kis házikót raktuk rendbe :O na amán durva volt...fúúúj nem is akarok rá gondolni :D majd szerdán reggel tesómhoz jött a körmös, jól megpatkolta, aztán jöttünk is vissza a rezidenciára. Nagyjából ennyit az elmúlt pár nap munkás részéből :D



 Van egy másik szála is a sztorinak mégpedig az "Inassal" kapcsolatos :D bár múltkor azt mondta nekem, hogy inas a faszom xD hát végülis... nah mind1 :D Nem tudom, de azt érzem, hogy egyre jobban alakulnak a dolgok. Azt veszem észre, hogy bazi óvatos és a sok röhögés meg ökörködés mögött tényleg megy az őrlődés. A legjobb lesz, ha most én csendben maradok és csak rá koncentrálok, mint a kötéltáncos, hogy megtartsa az egyensúlyát.Mert ha valami balul sül el, akkor lesz nagy pofára esés :S Na de megint rám jött a lelkizés, és most nem akarok...majd talán egyszer, de most nyeeem :)

Istenke megáldjon Tikteket,
                                                        Cus

Nyári limonádé egy picit sok citromlével....

Huhhh bakker! ezen a napon is nemsokára túl vagyok :) El kell mondjam tök jó napom volt :) Reggel bementünk papcihoz a kórházba-na jó ez nem valami jó, de nah- aztán találkoztam Patival..Ahh imádom ezt a tyúkot....egy csomó mindent megbeszéltünk,pletykálkodtunk és minden ilyen fincsiség :D Kiderült, hogy mindketten szinglik vagyunk, ergo beteljesülhet a 3 éve megbeszélt közös jövőnk!!! Összeházasodunk a buli meg a pénz miatt, majd nyitott kapcsolatban folytatjuk tovább :D xD Mindenki azzal akivel akarja :D Ez így tök jó nem?:D Miután Patit elkísértem a melóhelyre, beugrottan Andriskához az újságos vityillóba és elpofáztuk az időt...hogy ez mennyire marha :D pont annyira, mint Én :D xD KÖzben megérkezett Imici is, akivel szintén marhultunk, majd elmentünk a gyógyszertárba vazelint venni xD de azt is én vettem, mert ő nem merte xD hozzátenném 24 éves xD Öhm aztán robogtam haza a busszal, mikor a kórháznál felszállt Nati..hát bakker...minket nem szabad összeereszteni.... mindenki minket nézett a buszon úgy röhögtünk :D xD na leszálltam és ballagtam hazafelé...közben azon járt az agyam, amin egész nap, hogy "wáááá mindjárt beszélhetek Vele". Hazaértem, betörtem a lakásba, mint Zrínyi nyomtam is befelé a gépet :D Éééés BINGO, fent volt :) Tökre megörültem...vártam, hogy rám ír, hogy ne legyen az, hogy állandóan én írkálok rá, de nem bírtam ki nah xD Beszéltünk, beszéltünk, aztán egyszer csak nem vigyorgott a hülyeségeimen, pedig én mindent megtettem..mind1..remélem csak átmeneti áramszünet volt és holnap újra visszakapom a kismakim :) Na hagyjatok békén, megyek nézek valami fincsiséget a TV-ben.

Istenke megáldjon Tikteket,
                                                           Cus

Kavarog, mint egy tornádó......

Huhh! Nem is tudom, hol kezdjem... Annyi minden történt velem az elmúlt pár napban, hogy azt sem tudom, hol kezdjem...lehet jó lenne az elején.Nem inkább bele vágok a közepébe. xD Napról napra egyre jobban akarok vele beszélni.Nem tudok mit tenni. Alig várom, hogy beszélhessek vele, egyszerűen szükségem van arra, hogy beszéljünk.Nem is tudom, mi lesz velem, ha nem tudok majd netezni :O Oh My God!!Inkább bele sem merek gondolni... Nagyon nehéz időszakon vagyok túl....lelkileg teljesen kész vagyok.Berobbant az életembe és teljesen összezavarodtam. Az volt a durva, mikor elsőként találkoztam Vele. Kis maki jött Pumival...mentünk felvételizni..muhahahahah xD na az jó nap volt...első perctől kezdve egy hullámhosszon....és még ilyen nem volt...azóta ez erősödött. Teljesen kiegészítjük egymást, főleg ha Pumi idegeire kell menni :).....most legszívesebben fognám magam, aztán mennék és jól megölelném. De nem lehet és ez fáj....és a poén az, hogy simán el tudnám vele képzelni az életem, de........ nem tudom. Vagyis dehogynem.... Őt akarom, de ahhoz mindkettőnknek pöppet változni kell :) na jó nem is olyan kicsit :) Az a baj, hogy mondtak nekem valamit, ami azóta is a fejemben motoszkál.... " Ne gondold, hogy egy srác aki felkerül Pestre, rögtön beleveti magát egy kapcsolatba..:" és nem tudom ebből mennyi igaz, ezért örlődök és kavargok, mint egy tornádó...mindenesetre és reménykedem, hogy minden a lehető legjobban alakul :)

Istenke megáldjon Tikteket,
                                                       Cus

Meg vagyok jőőőve! :)

 Na szép jó nagyot mindenkinek!

Igazából fogalmam sincs,miért kezdtem el megint írni, de úgy éreztem hogy ezt most muszáj :) Már volt egy blogom, de Ő eltűnt a süllyesztőben :'(...gyászoljuk meg egy pöppet...na jó elég lesz xD Szóval az egész ott kezdődött, hogy Június 1-je lett -.-" Most így visszatekintve azt kívánom bár átugrottuk volna a Június hónapot -.-" de sajnos nem lehet. Én nem tudom mit vétettem az emberiségnek, de hogy jól megszívattak az biztos.... Kezdődött azzal, hogy nem vettek fel az ELTE-re, mert nem tok énekelni...hát könyörgöm nem vagyok én Megasztár, maximum megaFRÁSZ xD azután családi balhék jöttek,mind anyuméknál, mind a kedves párommal..majd nem vettek fel egy másik suliba sem és hogy már csak azért is jól zárjuk a hónapot, betörtek a lakásba :) Jó, mi?:D Ahhhhh, evickéljünk máshova....mondjuk kössünk ki az abszolút szerencsétlenek szigetén...(na ez az én tulajdonomban van) xD Egyszerűen nem hiszem el, hogy miért pont Ő? MIIÉÉÉRRTT?:O Összesen kb. 2 napot töltöttem vele, de azt éreztem, mintha ezer éve ismerném, mintha együtt alapítottuk volna meg a hazát...na jó ez szar poén volt xD Soha a büdös életben nem volt még velem ilyen.,..az első pillanattól kezdve utálom, mert elsőre egy hullámhosszon vagyunk -.-" Én nem tudom mit csinált velem, de áhh...f@sz kivan :) és a poén..nah nah nah..most jön..... h nincs poén....állandóan bánt..olyan kis geci megjegyzései vannak, amik kibaszottul fájnak..lehet, hogy vigyorgok, mint valami tejbetök, de akkor is :( Hmm... majd lesz valahogy :) a lényeg, hogy most csak agyalok és agyalok és agyalok...kattognak a fogaskerekek de félek, hogy egyszer csak eltörnek és annyi...befejeztem :S Eltűnök, mintha soha nem is lettem volna =/ na de nah :) Befejeztem a nyomiságokat...főleg így az első bejegyzésbe :)

Istenke megáldjon Tikteket,
                                                  Cus